Szóval ott tartottam ebben a tegnapi posztban (aki nem olvasta, ne hagyja ki!), hogy azon a péntek reggelen, alig 6 óra után a crohn-beteg kismamánk sürgősségi császármetszésén voltunk. Délelőtt Hadas Kriszta forgatni ment Matkó Zsuzsiékhoz, akiknél 2 hete született baba, majd vissza a frissen szült Adriennhez.

Én pedig mindezek alatt előkészítettem a következő részek alapanyagát. Nyugodtak voltunk, hogy újabb szülés kipipálva, mindenki jól van, már csak 3 maradt hátra.

Rutinból töltöttem le a forgatott anyagot a számítógépre, és rutinból töltöttem fel mindhárom aksit.

Amikor este 9-kor megjelent a telefonom kijelzőjén Kriszta neve, nem gondoltam semmi rosszra, mert gyakran még este 10-11 körül is beszélünk, éjfél után meg e-mailezünk egymásnak, szöveget egyeztetünk, megbeszéljük a teendőket.

Ám Kriszta hangja ideges volt, már a köszönésnél is. Nem csoda, hiszen pillanatokon belül kiderült: egy kismamánknál beindult a szülés és sürgősségi császármetszése lesz.

SZEGEDEN.

És ahogy reggel, Adrienn szülésénél, úgy most sem volt Krisztával otthon senki az 5 éves fián kívül. Hirtelen csak a nagylányát, a 21 éves Sárit tudta előrántani, hogy jöjjön át a kisfiúhoz éjszakára. Benke Ottó, a műsor operatőre pedig már száguldott felénk. Szerencsénkre épp akkor tette volna le az autót és a kamerát, amikor Kriszta telefonon utolérte.

Újratervezés: egy munkanap után ő is újabb munkanapba kezdett - velünk együtt.

Összeszedett minket gyorsan és téptünk le Szegedre, közben Kriszta elmesélte a részleteket: a gyermekorvos doktornő kismamánk, Emese szokásos vizsgálatra ment be este a Szegedi Tudományegyetem Nőgyógyászati Klinikájára, és ekkor az orvosa azt érezte, hogy 3 ujjnyira nyitva van a kismama, a magzatburok kiboltosul és mintha "kiállna" valami testrész..

Emese orvosa veszélyesnek ítélte a helyzetet, mert ha a magzatburok megrepedt volna, és ha a köldökzsinór előrecsúszott volna, és ha a baba popsija erre rázáródik, akkor oxigénhiány léphetett volna fel. Ezért az azonnali császármetszés mellett döntött.

Kriszta még tudott telefonon pár szót váltani az orvossal a műtét előtt, de aztán se kép, se hang. És szó szerint: hiába csörgettük Emese számát (bízva abban, hogy a férjénél, Lacinál van a telefon és ő felveszi) semmi hírünk nem volt.

Félúton jártunk Szeged felé, amikor sikerült Emese férjét elérnünk, aki boldogan közölte: megszületett Amélia.

Kamera híján (és mert még telefonnal sem engedtek pár képet rögzíteni) született meg Amélia (3720 grammal, 50 centivel).

Persze a mama és a baba egészsége a legfontosabb, nem a műsor! De - be kell valljuk - nem így terveztük, amikor engedélyt kértünk a forgatásra. Eddig mindenhová odaértünk, még Békéscsabára és Debrecenbe is. De a nagy számok törvénye szerint várható volt, hogy ilyen is előfordul.

Mindenesetre amikor éjfél előtt odaértünk és beléptünk a 3 ágyas kórterembe, akkor Emese már megnyugodva, angyali mosollyal az arcán szoptatta a kislányát.

Emese orvosa, Dr. Molnár András elmondta, hogy mi történt, hogy indolkolt volt a gyors beavatkozás, és mindenki egészséges, illetve a köldökzsinórvért és szövetet rendben levették, reggel jönnek érte az FHBiobankból, ahol ezt 20 évre eltárolják.

Nemsokára megérkezett Laci édesanyja is, aki néhány röpke pillantást vethetett új kisunokájára. Aztán felvitték a babát az újszülött osztályra, hogy Emese aludhasson.

Mi pedig elindultunk vissza, Budapestre fáradtan, 24 órán belül két váratlan szüléssel a hátunk mögött.

Már csak két kismamánk maradt: egy szintén Szegeden, és egy Budapesten.

Tartsatok velünk  azoknál is!

A sorozat 2. évadának epizódjait (köztük Emese történetét) pedig május 3-tól láthatjátok a LifeNetwork csatornán!

Kéky Kira