Jön a baba - Hadas Krisztával

Volt egy éjszaka, aminek akkor úgy tűnt sosem lesz vége. Váradi-Varga Kriszta ugyanis a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban este tíztől reggel majdnem 9-ig vajúdott. Ő is, mi is azt hittük, hogy a negyedik gyerek – ahogy általában lenni szokott – a leggyorsabban érkezik. Nem így történt. Volt egy időszak, lassan hajnalodott már, amikor bevallom, a kedves papa, Laci mellé kuporodva elszundítottam a hatalmas, családi vajúdásra szánt ágyon. Mindeközben Kriszta hol egy nagy labdán, hol a fotelban ücsörögve várta a fájásokat. Csak Kéky Kira szerkesztőtársam volt éber. Azt hiszem, túl sok teát ivott :)

Reggel aztán minden komplikáció nélkül megszületett Balázs, Kriszta negyedik gyermeke.

Azóta eltelt egy hónap, és Kriszta keményen tolja a négygyerekes anyukák hétköznapjait. A legtöbb gondot a testvérféltékenység okozza neki. A két és fél éves Milán ugyanis nem akar tudomást venni az öccséről. Erről így ír naplójában Kriszta:

„Milán eléggé nehezen viseli a kistesó jelenlétét. Nagy szerencsénkre Balázs szinte csak akkor sír, ha éhes. Viszont akkor Milán is éktelen ordításba kezd. Na, ez kikészít minket.”

Többször előfordult, hogy amikor Kriszta a kicsit szoptatta, Milán az anyjába kapaszkodott, és megpróbálta lerángatni róla a babát. És ilyen alkalom rengeteg van, mert a kicsi Balázs szinte egyfolytában szopizni akar.

„Jelenleg kanapényomaték üzemmódban vagyok. Balázs aluszékony volt, az evés kifárasztotta, így szopi közben elaludt, úgyhogy esetünkben a 3-4 óránkénti szoptatás helyett egy végeláthatatlan szoptatási maraton zajlott/zajlik. (Most épp mindkét kicsi alszik, a zöldbab nagyjából 3 órája itt figyel mellettem, és várja, hogy főzelékké váljék. Hát, arra várhat...)

A hattagú Váradi-Varga család egy pici, 52 négyzetméteres lakásban lakik. Az esti fürdésben külön tortúra, hogy mindenki időben bejusson a fürdőszobába, mindenkinek legyen egy rövidke saját ideje magára. Balázst inkább a nappaliban fürdetik, mert úgy egyszerűbb. Szóval ahová az ember néz, mindenhol gyerek, akikkel napközben persze anya van, hisz Laci a családfenntartó, dolgoznia kell.

„… apa kora reggel elindul dolgozni és kora este ér haza (ha nincs túlórája). A férjem szülei sajnos már nem élnek, így nagymamai segítségként az én anyum jöhet szóba, de ő a munkája révén ritkán ér rá. Nálunk nem lesz olyan, hogy apuka viszi őket oviba vagy ő megy értük. Mindig, mindent én…Úgy élek, mint valami „fontosember”, a határidőnapló állandóan a kezem ügyében. Időpontokat egyeztetni mindenkivel, még az hogy eljussak a fodrászhoz az is komoly szervezést igényel. Hihetetlen ez a kettősség, hogy állandó készenléti állapotban vagyok, sokszor az idegbaj kerülget, és mégis olyan boldoggá tesz, hogy ilyen sokan vagyunk!”

A két nagy gyerek Peti és Eszter, akiknek mindjárt kezdődik a suli, sokat segítenek. De azért ugye velük sem annyira egyszerű, hiszen Péter Asperger szindrómája miatt befelé forduló fiú.

„Hogy mi is a legnehezebb számomra? Talán az, hogy elfogadjam, hogy ha nem minden alakul a terveim szerint, akkor a kiborulási fázist kihagyjam, és koncentráljak a megoldásra.

Mi egy zizzent család vagyunk, de számunkra így kerek a világ.

Na, jó amikor nagyobb lakásba költözünk és lesz egy akkora autónk amibe beférünk mindannyian, akkor azt hiszem „kicsit” még kerekebb lesz.”

A család egyetlen lánygyereke Eszter, így fogalmazott: „Anya, most már bezár a babagyár!”

És tényleg bezár. Nem terveznek több gyereket. Így teljes számukra a világ! Krisztának most már „csak” az hiányzik az életéből, hogy egy picit több ideje jusson magára, hogy az anyaság mellett újra nőnek is érezhesse magát.

De, mint ezen a fotón is látszik, Kriszta kívülről egyáltalán nem tűnik gyűröttnek.

Kövessétek majd történetüket a LifeNetwork-ön szeptember 21-én induló dokumentumsorozatunkban!

Hajrá Váradi-Varga család!

Hadas Kriszta

Most volt, hogy Almádi Zsuzsával és férjével Zsolttal a császármetszés előtt izgatottan fotózkodtunk.

Pontosabban csak az apuka, és mi izgultunk, Zsuzsán valami földöntúli nyugalom látszott. Pedig 11 évet vártak a kicsi Majára, aki Zsuzsa egészségügyi problémái miatt végül petesejtdonációval fogant. A szülést Zsuzsa unokatestvére - aki első kérésre adta petesejtjét - végigizgulta a folyosón.

Aztán amikor kiemelték anyukája hasából az egészséges kislányt, Zsuzsában, mint ha átszakadt volna egy erős gát, végre átadta magát a hatalmas boldogságnak, és percekig csak halkan sírt és sírt.

Azóta gyakorlatilag eufóriában élnek ők hárman. Így ír erről naplójában Zsuzsa:

"Majus ma 1 hónapos!

Rohan az idő, még épp csak most volt, hogy a doktor úr megerősítette: kisbabát várok :)

Bizonyára minden anyuka a boldogságtól úszik, mikor végre világra jön a várva várt baby.

A mi örömünk elmondhatatlan, mert ennek a kislánynak a létezése igazi csoda!

Az életemmel eddig is elégedett voltam, hiszen a világ legcsodálatosabb férjét tudhatom a magam mellett, szerető családom van, de valami hiányérzetem mindig is volt. Nem volt semmi ehhez fogható dolog, amiért így tudtam volna lelkesedni, és tűzön-vízen át mindent megtenni, mint az, hogy gyermekem legyen!

Ő hiányzott az életemből-életünkből, egy kis jövevény, és most már tudom, hogy igen is erre születtem, kiteljesedett az életem, és azt csinálom amit mindig szerettem volna.

Édesanya vagyok!!!!

És ami az örömömet megsokszorozza, hogy a párom személyében a kis Majácskánknak olyan Apukája van, akinél jobbat el sem tudnék képzelni."

És tényleg, a munkamániás Zsolt olyan, mintha kicserélték volna. A nagy ember az első hetekben minden pillanatát kislánya ölelgetésével, puszilgatásával töltötte. A szülők többé nem idegeskednek.

Pedig Maja az első időkben jócskán vesztett születési súlyából. Valahogy sehogy sem ment neki a szoptatás. Zsuzsa mindennel próbálkozott, még azt a módszert is bevetette, hogy a lefejt tejet egy vékony csövecskén keresztül, mellhez szorítva vezette be a baba szájába. Gyakorlott szakember, szoptatási tanácsadó is járt hozzájuk, aki megmutatta a különböző praktikákat.

Aztán lassan-lassan Maja hízni kezdett. Egy hónaposan érte el a születési súlyát. Most már gyarapodik, és olyan szép, hogy már két filmhez is "felkérték" szereplőnek, túl is van mindkét forgatáson - nagyon jól viselte a kamerákat.

A szülők büszkén babakocsiznak vele, az esti fürdetés pedig ilyen fürdető vödörben zajlik náluk. Azt mondják, Majus nagyon élvezi, mert a meleg vízben rögtön felveszi a magzati pózt, úgy érzi magát mintha még Zsuzsa hasában lenne - néha alszik is fürdetés közben. Nincs sírás, nincs tiltakozás...

Zsuzsa, Zsolt és Maja - nagyon sok boldogságot kívánunk Nektek!

Kövessék majd történetüket a LifeNetwork-ön szeptember 21-én induló dokumentumsorozatunkban!

Tudjátok: "Jön a baba - Hadas Krisztával"!

Hadas Kriszta

Bár úgy tűnt, hogy a férjével ellentétben Móni a műtéti előkészítőben még teljes nyugalommal várta a műtétet, de bent bizony elszakadt a cérna, minden felhalmozódott feszültség utat tört magának.

De ne itt kezdjük, hanem ott, hogy Móni programozott császárra volt kiírva 4 nap múlva, péntekre. Csakhogy Szofi már nagyon ki akart jönni, Móni szédült, fájt, és amikor a Semmelweis Egyetem I-es Női Klinikáján az orvos délben megvizsgálta, akkor kiderült, hogy a szülés bizony lassan, de beindult.

Ha tehát császározni akartak - márpedig Móni állapota szükségessé tette a császárt - akkor lépni kellett.

Riasztottak minket is, fél 3-ra minden készen állt: a friss házasok izgatottan, a műtétet végző team bemosakodva és az FH Biobank köldökzsinórvér-őssejt gyűjtő csomagja bekészítve. 

2 hónapja Feri és Móni egy gyönyörű vidéki kastélyban házasodtak össze, Móni már nagy pocakkal, két nagyobbik fia jelenlétében mondta ki az igent a párjának. Most pedig itt vannak a műtőben, Móni a hátába kapott érzéstelenítővel és várják, hogy a babájuk végre felsírjon.

Ám Móni - talán az izgalom miatt is - rosszul lesz, szíve hevesen ver, elönti a forróság. Feri, a férje legyezi. Közben Dr. Lázár Levente, Móni fogadott szülészorvosa nem kis fizikai munkával kiemeli a kis nyíláson Szofit. A kislány ugyanis arccal felfelé volt a nyílásnál, így még be is kellett forgatni a kiemelés előtt a megfelelő pozícióba.

És ebben a pillanatban nem csak Szofi sír fel, hanem Móni is elsírja magát, pláne, amikor magzatmázasan megmutatják nekik.

Istenem, de édes, nem hiszem el! - ennyit tud mondani, és ő sír, Feri pedig mosolyog, nem győzi a feleségét puszilgatni. Közben a lepedő túlsó felén leveszik a köldökzsinórvért és szövetet.

Aztán egy kis simogatás, puszi idejére Móni megkapja a feje mellé Szofit, majd a leányzót viszik mérni, vizsgálni.

A doktornő rendben találja, a homlokán lévő kis lila folt pár napon belül felszívódik. A műtőbe is behallatszik Szofi sírása, és csak ekkor mondja ki Móni: "most már tényleg van kislányunk!"

Míg Mónit benn varrják, addig az édesapa kinn ismerkedik a lányával.

Aztán a szépen felöltöztetett Szofit újra megmutatják a mamájának. Lehet gyönyörködni a benne.

A varrás befejeztével Mónit kitolják, és amikor elindulnak vele a 2. emeletre, a császáros őrzőbe, akkor az ajtón túl az édesanyja várja. Most már ketten sírnak örömükben :)

A nagyi is kézbe veszi az unokáját, meghatottan ölelgeti, és megérkezik Bendegúz, Móni kisebbik nagyfia is.

Aztán fenn, az őrzőben elkészül a szokásos csoportkép, és a családot magára hagyjuk, lassan talán elhiszik, hogy 17 meg nem született lombikos baba után augusztus 11-én délután végre megérkezett Szofi, akire annyira vártak.

A kisasszony 52 centiméteres és 3,5 kilogrammos, és tökéletesen egészséges :)

Gratulálunk a szülőknek!

Móni, Feri és kis Szofi története a szeptemberben a LifeNetwork-ön induló "Jön a baba - Hadas Krisztával" című műsorban lesz látható.

Kéky Kira

Két, egészséges, előző kapcsolatból származó nagyfiú után, évek keserves próbálkozása és hat lombikkezelés után érkezik Szofi a házaspár életébe.

"Ez a baba igazi csoda az életünkben!" - így érzi Szijártó-Schleer Mónika, aki most a fellegekben jár, de megjárta a poklot is.

Móni - vagy ahogyan sokan becézik Mona - 42 éves.

Fiait 20 és 29 éves korában szülte, mindkettő más apától van.

A két válás után már az is csodaszámba ment, hogy harmadszor talált társat magának, és Feri a két nagyfiúval is elfogadta Monát. Feri még sosem élte át az apaság érzését, vágyott gyermekre, de el tudta volna fogadni, hogy Mona nem szül többet. 

Ám aztán Mona egyre inkább azt látta, hogy Feri annyira jó apa, hogy vétek lenne nem vállalni a közös gyermeket. Bár Mona félt, hogy úgy járhat, ahogy az előző kapcsolataiban, hogy megint egyedül marad, csak most már három gyermekkel. Ám mivel nagyon szereti Ferit, és határtalan bizalom alakult ki közöttük, ezért úgy döntöttek, hogy megpróbálják összehozni a közös babát.

Mivel már mindketten túl voltak a negyvenen, rögtön orvosi segítséget vettek igénybe.

Két év alatt 17 embrió beültetésén és "elveszítésén" voltak túl, arra két évre Mona úgy emlékszik vissza, hogy csupa megpróbáltatás volt, tele sírással.

Mona rettenetes lelki kínokat élt át, depressziós is volt - kétségek között vergődött, nagyon akart gyermeket a férjétől, de szinte felőrölte, hogy több mint száz (!) negatív terhességi tesztet látot, mindig csalódnia kellett. Nem, egyáltalán nem lehetett azt mondani, hogy felhőtlen, boldog életet éltek ez idő alatt.

De nem akarták feladni, ezért mindig jött egy újabb beültetés.

És erről a következőket írta Mona:

"Rá tíz nappal elvégeztem munka közben egy terhességi gyors tesztet, ami pozitív lett! Istenem, azt nem lehet elmondani, hogy mit éreztem! Sokkot kaptam! Legalább száz sikertelen teszt után, a kezemben tartottam a pozitív tesztet, képtelen voltam felfogni! Masnit kötöttem rá és este a párom kezébe adtam :) Ő is zavartan, mosolyogva kérdezte, az akkor most mit jelent? Azt mondtam, úgy néz ki édesapa leszel! Kiderült, hogy egy teljesen egészséges, pici lányt hordok a szívem alatt, és bár mindegy volt, hogy kisfiú, vagy kislány lesz, de titkon mindketten egy Szofi babára vártunk – és most útban van!"

Már 7 hónapos terhesen, kerek pocakkal, hófehér ruhában házasodtak össze Bikalon a Puchner Kastélyban a két nagyfiú jelenlétében. Az esküvőt is láthatjátok majd a "Jön a baba - Hadas Krisztával" sorozatban, ősszel!

Mona egyszer már bekerült a SOTE-ra (ahol szülni fog), mert a hőségben a grillezéstől rosszul lett, de semmi baja nem lett sem neki, sem a kis Szofinak, csak a biztonság kedvéért fogták benn pár napra.

Csináltak pár vizsgálatot, de minden rendben van, és a kismama ismét otthon készülhet az utolsó hetekre. 

Móni jövő héten programozott császárral szül a Semmelweis Egyetem I-es számú Női Klinikáján.

Így, nem sokkal a baba megérkezése előtt nagyon erősen dolgoznak benne a hormonok, ennek tudható be, hogy a lelke nagyon érzékeny, illetve ez a várandóssága most igazi teher a szó fizikai értelmében is.

A történésekről, Szofi megérkezéséről a szeptemberben a LifeNetwork-ön induló "Jön a baba - Hadas Krisztával" című műsorban, illetve a jövő hétren óráról-órára itt, a Postr-en számolunk be, ha eljön az ideje!

Kéky Kira

Míg újabb kismamánk, Schleer Móni szülésére várunk (nemsokára bemutatjuk őt itt a műsor blogján), addig is Moór Péter vágóval készítjük a "Jön a baba - Hadas Krisztával" című LifeNetwork sorozat 2. epizódját, melyben a 46 éves, negyedik gyermekét szülő Emmer Éva történetét ismerhetitek meg.

Szomolányi Timivel ellentétben itt császármetszésre volt szükség, de ettől még ugyanolyan megható lett Lea születése, pláne az édesapa reakciója miatt, akinek Lea az első gyermeke.

Bár a szülések többségén túl vagyunk, de két baba még a mamája vendégszeretetét élvezi - és mi ott leszünk akkor is, amikor Móni és Nóra világra hozza gyermekét :)

Van továbbá még egy jó hírünk: Zsombor, akin bő egy hete életmentő műtétet hajtottak végre, hazamehetett, Bernadették megnyugodtak, most már minden rendben lesz vele!

Tartsatok velünk most is, és szeptember 21-től a LifeNetwork-ön is!