Jön a baba - Hadas Krisztával

Piciny, alig 150 centis, törékeny asszonyka nagy hassal. Nagyrábén (Hajdú-Biharban) él, az ő erős emberével, Lajossal. Birkákat, tyúkokat, kacsákat tartanak, hajnali négykor kelnek minden nap, mert még munka előtt a háztájit is meg kell etetni. Lajos aztán motorral vagy biciklin megy a helyi vállalkozó telephelyére, ahol a borjúkat gondozza. Ott is almozni, etetni, elletni kell.

Éva és Lajos már a második közös gyermeküket várják, de velük él Éva előző kapcsolatából született kislánya, a hatéves Csilla is. Bernadett pedig két éves.

Két ember áll mellettük: Éva nagynénje és volt munkatársa, Márti.  A nagyszülőkre nem számíthatnak, mert - ahogy mondja - a szülei „kitagadták” Lajos miatt. Éva ugyanis miatta hagyta el előző élettársát, legidősebb gyermeke apját, pedig békében, nyugalomban, Éva szerint túl nagy nyugalomban éltek.

27 évesen, egy szupemarketben ismerkedtek meg, munkahelyi szerelem lett belőle. A szülők örültek, hozzájuk is költöztek a fiatalok és hamarosan jött a baba: Csilla. De Éva azt mondja: nem volt boldog. Unalmasnak, agyonkontrolláltnak érezte az életét. Nem tudott férfiként nézni gyermeke apjára.

És akkor jött Lajos, az ezermester, a Szent György napon a község főterén birkákat nyíró, erőskezű, nagyhangú elvált férfi, aki kerülgetni kezdte a kisgyerekes anyát. A dolog hamar kitudódott, családi botrány lett belőle.

Éva pedig döntött, úgy érezte: szabadon, saját akaratából kell választania és összeköltözött Lajossal. Ezek után per pert követett: gyerekelhelyezés miatt, a kis vagyonka végett. A mai napig vitatkoznak autón, konyhabútoron, mindenen.

Közben pedig Berni megszületése után Éva már a második gyermekét várja Lajostól. Csilla, a halk szavú, félszeg kislány nagyon megsínylette a válást. A második gyerek Berni pedig egyáltalán nem ismeri a nagyszüleit, Lajosnak ugyanis meghaltak a szülei, Éva szülei pedig nem hajlandók tudomást venni az újabb unokáról. Nagyon haragszanak a lányukra, aki szerintük csalfa, felelőtlen és hálátlan volt.

Ez az a történet, amiben valamilyen módon mindenkinek igaza lehet, és ez az a történet, amiben senki sem enged. A nyakas családtagok ugyanabban faluban kerülgetik egymást, de nem békülnek. Mindenki arra vár, hogy a másik tegye meg az első, békülékeny lépést.

Ott voltam, amikor a község óvodás farsangi rendezvényén az egyik sarokban ültek a nagyszülők, mellettük Csilla édesapja. A másik sarokban pedig a várandós Éva, Lajos és kicsi Berni. Mereven néztek maguk elé, alig fogadták egymás köszönését.

Közben pedig a színpadon Csilla az óvodás csoportjával énekelt. Biztos vagyok abban, hogy nem ők az egyetlen magyar család, akik perben, haragban élnek, akik azért sem engednek, még akkor se, ha a gyerekeknek ez lenne a legjobb.

És hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, Éváról azt is tudni kell, hogy második gyermekének szülése közben életveszélybe került. Rengeteg vért vesztett, a mai napig nem tudja, pontosan miért. Most persze nagyon aggódik, hogy mi lesz a harmadik babával.

Éva erről így ír:

„ Félek, mert a második születésénél vérátömlesztést kaptam. Össze-vissza repedtem, iszonyú fájdalmaim voltak. Berni megszületése után hosszú hetekig mozdulni sem bírtam. Most egy kisfiút várunk, aki szépen fejlődik, de kérdéses, hogy az előző szülésem után hogyan tudom majd világra hozni. Nagyon kicsi vagyok, a baba meg szép nagy. Az orvosom azt mondja, szinte biztos, hogy hamarabb meg kell szülnöm.”

Éva most egy másik intézményben, Debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán fog szülni. Orvosával hetente konzultál, CTG-re jár, és már a szülésznőjével is megismerkedett. Titkon reméli, hogy a harmadik unoka születése után a szülei is megenyhülnek, elfogadják a döntését, és visszafogadják őket a családba. 

Létszám feletti baba érkezett a  "Jön a baba - Hadas Krisztával" című sorozatba, legalábbis abból a szempontból, hogy nem a műsor szereplői közül lett valakinek váratlanul még egy gyermeke, hanem a műsor operatőrének, Benke Ottónak lett - várva-várt - unokája.

Marci március 15-én látta meg a napvilágot - gratulálunk a nagypapának és az egész családnak!

11 kórházban töltött nap után Kozmáné Varga Andi végre hazatért Benedekkel, aki kicsit fogyott, de szépen eszik.

A császármetszés helye még sajog, a varratokat kivették (és ez valamiért nagyon-nagyon kellemetlen volt Andinak, kicsit nehezen jár-kel), a méhizom összehúzódások sem voltak éppen fájdalommentesek. De Andi nem panaszkodik, már megszokta, hogy magában tartja a rossz élményeit, mert azokkal csak férjét, Józsit aggasztja, aki Ausztriában közben rommá izgulja magát.Igen, harmadik gyerekük megszületése után mindössze két nappal, József fájdalmas búcsút vett a feleségétől. Mindössze négy nap szabit kapott, vissza kellett utaznia a hegyi panzióba, ahol szakácsként dolgozik.

A Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban a tomboló influenzajárvány miatt látogatási tilalom van. Józsit és engem is csak azért engedtek be 10 percre Andihoz, mert már hetekkel korábban beoltattuk magunkat, és vittük magunkkal az oltásról szóló bizonyítványunkat is. (Ajánlom mindenkinek, akinek influenzaszezonban szül a párja, hogy oltassa be magát, mert különben - a teljesen indokolt biztonsági intézkedések miatt - a közelébe sem mehet majd a mamának és babájának. És persze otthon sem szabad ráragasztani a kismamára a vírust, szóval kérjen oltást, aki szeretné látni a gyermeke(i) anyját a szülés után.)Szóval a szülők 10 percet kaptak a búcsúzkodásra. Közben a nagyobb gyerekek Jázmin és Botond a folyosón várakoztak türelmesen. A kórteremben a szülők még tartották magukat, felváltva ölelték egymást és a babát. De amikor Józsi elszakadt feleségétől és legkisebb gyerekétől, mindketten a sírással küszködtek. Kint pedig Jázmin és Boti akkor kezdett keserves sírásba, amikor meglátták könnyes szemű apjukat. Sajnálták a szüleiket és sajnálták magukat, hisz csak két hónap múlva láthatják apát, és annak is érezték a súlyát, hogy apa legközelebb már két hónapos korában tartja újra a karjaiban Benedeket.Most azt kérdezik, minek ez az egész szenvedés? Hát azért, mert a csődbe ment családi vállalkozás, a hitelek miatt a családfő Ausztriából tudja biztonsággal eltartani a családját. Sok ezren élnek így…

József azóta kora reggeltől késő estik dolgozik, nem csak főz, a panzió "mindenesi" feladatait is ellátja. Havat lapátol, szerel, mindent megcsinál, ami munka. Azt mondja, azért fárasztja ki magát teljesen, hogy késő este csak bezuhanjon az ágyba, és ne járjon az agya, ne gondoljon minden pillanatban arra, hogy mi lehet otthon. És ha tud, skype-on beszélget a feleségével és a gyerekeivel.Andi már otthon van. A kicsi veresegyházi házban egy szobában alszik a gyerekeivel, a másik szobában a szülei laknak. Benedeket éjszaka maga mellé veszi, hogy ha felsír, azonnal megetesse - részben anyatejjel, részben tápszerrel. Nem akarja, hogy a sírás felébressze a testvéreket, akiknek pihenni kell, hisz reggel suliba, óvodába indulnak. A nagyszülők hozzák-viszik a gyerekeket. Andinak még fogalma sincs arról, hogy mi lesz akkor, ha a nagyszülők épp nem tudnak segíteni a hurcolászásban, autó híján ugyanis, a csecsemővel a kezében elég nehéz lenne délutánonként begyűjteni Jázmint és Botondot.

De azt mondja, ne aggódjunk, úgyis meg fogja oldani!

Már 4 szülésen túl vagyunk, túl vannak a mamáink, még hat áll előttünk! Tartsatok velünk!

Hadas Kriszta

Este háromnegyed 11-kor telefoncsörgést hallani - ez csak egyet jelenthet - szülést. Ne hát tegnapelőtt szültünk, most 3 hétig nem várunk semmit - villant át a gondolat az agyamon, miközben igyekeztem nagyon gyorsan felvenni a telefont, hiszen a 10 éves lányom már aludt.

- Erikának elfolyt a magzatvize - mondta Hadas Kriszta, mire én csak annyit tudtam mondani: Ó, ne!

Nem mintha nem a világ egyik legfelemelőbb munkája lenne, amit most (és tavaly az első évadban) Hadas Krisztával csinálunk/csináltunk csupán szerettünk volna pihenni kicsit. Mert ez a munka most 30-40 órás ébrenlétekkel jár és azt gondoltuk, a következő szülésig van egy kis időnk pihenni.

Hát nem volt.

Még szerencse, hogy a forgatáshoz mindig elő van készítve minden, így csak az öltözködés, frizura és smink maradt hátra. 11.40-re jött a taxi, és nemsokára már a Szent János Kórház szülészete előtt topogtam.

Én érkeztem leghamarabb, így Erikával és párjával, a kameruni Sebastiennel együtt caplattunk fel a másodikra, ahol Palotai Éva szülésznő már mosolyogva várt minket.

A CTG szerint Erikának fájásai is voltak, ám ez az arcán egyáltalán nem látszott, olyan őszinte derűt, jókedvet sugárzott, olyan hihetetlen bizalmat, hogy szinte tapintani lehetett körülötte az örömét.

Az orvosi vizsgálat megerősítette, hogy a magzatvíz folyik, és épp akkor, amikor az ultrahangon az ügyeletes orvos rátette a vizsgálófejet Erika hasára, befutott a kismama választott orvosa is, így együtt hallottuk az eredményt: Zoé baba továbbra is faros, ebből császármetszés lesz.

- Első babát nem engednek farosan születni, ez a protokoll - mondta dr. Hajdinák Adrienn. Hát, bár Erika nem így tervezte, de a reakciója csak ennyi volt: akkor így lesz, semmi gond!

Egy gondunk volt csupán, de az is csak a mi arcunkat felhősítette el Hadas Krisztával: Zoé baba még csak 36 hetet töltött benn Erika méhében, így hivatalosan koraszülöttnek számít, és ezzel együtt esélyesnek arra, hogy születés után elvigyék egy PIC-re, a koraszülött intenzívre.

Arra esélye sem volt Erikának, hogy a szülést megállítsák, megrepedt magzatburokkal nem maradhat benn a baba még egy hétig. Még egy napig sem igazán. Ha viszont a gyermekorvos rendben találja a kislánykát, ha az értékei jók, akkor nem kötelező PIC-re vinni.

Bár nem akarta az édesanyját jóval éjfél után felébreszteni, de a párja unszolására Erika mégiscsak telefonált. Megegyeztek, hogy nem kell izgulni miatta, mindenki ideért már, a doktornő és Hadas Kriszta is, és majd jelentkezik, ha megszületett Zoé.

Épp senki sem szült az osztályon, Erika átköltözött az egyik nagyon szép, fürdőszobás, kádas szülőszobába, kapott infúziót, amivel előkészítették a műtétre. Ez már a sorozat 14. szülése, de ilyen nagyon erős szeretetmegnyilvánulást, ennyi simogatást, ölelést egyetlen édesapától sem láttunk: Sebastian folyton fogta Erika kezét, puszilta a hasát, duruzsolt neki és követte mindenhová.Nem tudok más szót erre: hatalmas szerelemben élnek és mindketten maximálisan ki is mutatják az érzelmeiket. Seba még csak kicsit tud magyarul, de azt például mondogatta párszor: "nyugi!"

Gyorsan összehívták az ügyeletes anesztes csapatot és alig fél óra múlva már tolták is a műtőbe a kismamánkat.

Közben megismerkedtünk a tündéri gyermekorvossal is, Dr. Flach Edinával, aki a műtő előtt várta készenlétben Zoét, hogy megvizsgálhassa.

Benn egyszerre két kamerával igyekeztünk résen lenni, hogy ne maradjunk le semmiről, de ne is zavarjuk a műtétet: Hadas Kriszta is kapott egy kis kamerát, hogy míg én a császármetszést figyelem, addig ő feszülten figyelő édesapáról is készíthessen felvételeket. Erika végig mosolygott, nem hittem volna, hogy valakibe ennyi derű fér és még ilyen helyzetben, a műtőben kiterítve is mosolyog az arca, a szeme :)

Aztán egészen gyorsan elérkezett a nagy pillanat, és popsival előre kihúzták a mamájából Zoét, aki azonnal hangos tiltakozásba kezdett, nagyon magas, lányos hangon sírt. A szülésznő már vitte is ki a gyermekorvoshoz, aki megvizsgálta, és mindent tökéletesen rendben lévőnek talált. Zoé 9/10-es Apgarral született, 2450 grammos és 52 centis. Bár édesapja nagyon sötét bőrű, Zoé most még nem tejeskávé bőrű, csak később fog "besötétedni".

Közben levették a köldökzsinórvért és szövetet is, melyet a műsor kismamáinak 20 évre ingyen tárol el az FHBiobank.

Felöltöztetés után édesapja kapta meg a kis babát, és be kell valljam, könnyekig hatódtunk, amikor hallottuk, hogy Seba egy kedves kis dalt, amolyan altatóféleséget dúdol Zoénak, miközben szakszerűen ringatja.

Kiderült, hogy amikor kicsi volt, akkor ezt a dalt az ő édesapja énekelte neki és testvéreinek. Seba egyébként jártas a gyerekgondozásban, kisebb testvérei rendszeresen ő istápolta Kamerunban, nem riad meg a tele pelenkától sem. Erika szerint biztosan rengeteget fog segíteni a baba ellátásában, ezt előre mondta is neki a párja.

Amikor aztán Erikát kitolták a műtőből, és Seba odavitte neki a rózsaszínű, csíkos pokrócba bugyolált csöppséget, mindketten könnyeztek :) Na jó, mi is egy kicsit :)

A rendkívül kedves, mosolygós doktornő szerint minden tökéletesen zajlott, mondta, hogy nagyon megkedvelte a különös párt :)

Erika megkapta a szobáját, felhívta az édesanyját, együtt örültek, aztán egy pár percre kihozták még neki a kislányát a melegítő inkubátorból, hogy dédelgethesse.

Hadas Kriszta értesítette az FHBiobankot, hogy jöhetnek a szettért, elkészítettük ezt az utolsó fotót és hagytuk pihenni őket.

Hát, biztosak vagyunk benne, hogy a kis Zoé sokat lesz édesapja karjaiban, és hisszük, hogy Erika, aki mellrák, sugárkezelés, és egyik mellének eltávolítása után csupa derűvel a szemében most már csak jót kaphat az élettől.

A Szent János Kórháznak köszönjük a segítséget, a családnak gratulálunk és jó egészséget kívánunk a kis Zoénak!

Még 6 szülést kísérünk, tartsatok velünk továbbra is!

A LifeNetworkön a sorozat anyák napján, május 3-án indul, ott meg is nézhetitek a különleges pár igazán nem hétköznapi történetét!

Kéky Kira

Erikát a Szent János Kórház nőgyógyászatának egyik folyosóján szólítottam meg.

Ultrahangon forgattunk az egyik anyukánkkal. Kifelé jövet pillantottam meg őt. Szégyenlősen, befelé mosolyogva ült, egy fekete bőrű férfi kezét szorongatta. Amikor ránéztem, elkapta a tekintetét, a csempét kezdte nézni. Elkomorodott, bezárkózott. Benke Ottó barátom, a Jön a baba operatőre ugyanekkor elkezdett a fülembe duruzsolni. „Kriszta, nem te lennél, ha nem szólítanád meg”- mondta. Egy kicsit tipródtam, cápáztam körülöttük, aztán csak melléjük ültem, és megszólítottam Erikát.

Igen, tévés vagyok, azt gondoltam, nagyon jót tenne a dokumentumsorozatnak, ha egy magyar-afrikai pár életét is bemutathatnám. Ez bulvár? Igen az, de azt gondolom, hogy ez is lehet a bulvár. A „ jó” bulvár. Én ugyanis hiszek a sokszínűségben. Ez például New Yorkban nem kérdés, nem is téma, teljesen természetes, de itt Magyarországon kuriózum, sokak szemében furcsa is.

Akkor ott, a Szent János Kórház egyik épületében nem történt más, mint hogy Erikával telefonszámot cseréltünk. Megkértem, nézze meg a neten a sorozatunkat, és jeleztem, néhány nap múlva felhívom, hogy tetszik-e neki.

Aztán elkezdtünk telefonon beszélgetni, és ismét kiderült számomra, hogy a felszínnél, a láthatónál sokkal érdekesebb, mélyebb történet van minden ember mögött. Sokadszor éltem meg, hogy ha egy várandós nővel elkezdek beszélgetni, kiderül, hogy a nagy pocak mögött elképesztő múlt, tényleg filmre kívánkozó történetek, tanulságok vannak.

Erika az egyik telefonbeszélgetésünk alkalmával elárulta, mellrákos volt. Leoperálták az egyik mellét. Nincs az a profin kifundált casting, ami ilyen történeteket tudna hozni. Nálunk nem volt casting, mi nem tartunk meghallgatásokat, levelek jönnek és a legérdekesebbekkel telefonon beszélgetek. És ekkor jött a képbe a rólunk, a műsorról mit sem tudó Erika.

Amikor már kamerával is először találkoztunk, mindketten tudtuk, hogy én rá fogok kérdezni "arra". Mindketten tudtuk, már nem elsősorban az az érdekes, hogy ő egy, az ELTE-n tanuló, nála fiatalabb kameruni fiatalemberbe lett szerelmes és hozzá is ment feleségül, hanem az, hogy a kemoterápiák, műtétek után, hogyan folytatta az életét.

A férjének, Antem Sebastiennek hét testvére van. Apjának, aki egy óceáni olajfúró bázison dolgozik, arra van pénze, hogy a gyerekei közül egyet Európában taníttasson. Budapest olcsó Londonhoz vagy Párizshoz képest, Sebastien tehát Magyarországra jött, ahol megismerte Erát.

Sebastien bérelt panellakásukban a forgatás alatt épp sült banánt, és babos-kukoricás csirkezúzát készített ebédre. Era közben arról beszélt, hogy Sebas hogyan udvarolta őt körül, milyen udvarias volt, hogy az első csókhoz is engedélyt kért, most pedig 39 évesen végre az első babájukat várják.

Aztán már a virágos tapétás nappaliban, tiszta, nagy kék szemeivel rám néz, és egy szuszra meséli el, hogy egy szerelmi csalódás, és az évekig húzódó mellrák után hogyan állt újra talpra. Látom rajta, elhatározta, hogy nem fog sírni, tényszerűen meséli el, milyen volt az, amikor a műtét után felébredt, és az egyik melle helyén nem volt semmi. Milyen volt az utána következő sokórás helyreállító operáció, milyen volt, amikor jóval utána először vetkőzött le egy férfi előtt.

Sebastien beszélgetésünk közben csendben zizeg, nem érti minden szavunkat, de pontosan tudja, miről beszélünk. Ő mosolyog, másképp lát mindent: sosem gondol rossz dolgokra. Örül, mert nemsokára kislánya születik, és hiszi, hogy az ő babája majd anyukája kék szemeit örökli.

Néhány órával később Erika szüleinek csobánkai házában a nagymama azonnal sírva fakad, amikor lánya betegsége kerül szóba. Nagyon nehéz időszak volt, de túl vannak rajta.

Közben az alagsorban, Era édesapjának asztalosműhelyében már a születendő kisbaba ágyát készítik. A leendő nagypapa először megdöbbent azon, hogy lánya egy afrikai férfiba szerelmes, aztán azon is, hogy neki „ csoki” unokája lesz. Fel kellett dolgoznia mindezeket, hiszen a településen még senkinek sem volt „színes” férje. De nagyon örül lánya boldogságának, és várja a pici göndör hajú kislányt.

Antem Zoé pedig nemsokára megszületik! Mi ott leszünk most is!

Hadas Kriszta