A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Alabástrom fehér bőrű, vállára omló hosszú hajú, szelíd mosolyú 29 éves fiatalasszony. Pásti Emese olyan, mint ha egy festményről lépett volna le. Ha hátulról nézem testhez simuló mini ruhájában pont úgy néz ki, mint egy művészi tornára járó bakfis. Amikor megfordul, akkor meg úgy, mint ha ez a vékonyka bakfis lenyelt volna, egy keményre fújt focilabdát.
Nem csak genetikailag dobott neki sok jót a gép, tornázik is rendszeresen. Minden nap, hajnali hatkor otthon, amikor a férje és kisfia Leonárd még alszik. Most Szegeden élnek, de vettek egy telket a közeli Deszken, ahol villamosmérnök férje bőszen építkezik. Ott áll majd álmaik otthona.
„Első alkalommal is fájdalomcsillapítás nélkül szültem, 13 órás vajúdást követően. Tudom, hogyan lehet a 10-es skálán 100-as nagyságrendű fájdalmakat átélni és kibírni. Az újdonsült apuka könnyeit látva voltam a legboldogabb, s persze akkor, amikor az egészséges, csúszós kis újszülöttemet a hasamra tették…Ez alkalommal nehezebben viselem a terhességet, de mivel már van tapasztalatom, mik azok a jelek, amik aggasztóak, optimistább és bevállalósabb vagyok.”
Dr. Pásti Emese a Szegedi Tudományegyetem Gyerekklinikáján dolgozik, méghozzá a koraszülött intenzív osztályon. Pontosabban dolgozott, egy hónapja abbahagyta a munkát, a várandósság 12 hete óta veszélyeztetett terhes. Egyébként nagyon fárasztó is a munka számára, hiszen az intenzív ellátásra szoruló babák gyógyítása óriási felelősség. Emese azt mondja, amikor a csöppnyi, néha alig rebegő életű koraszülöttek között dolgozott, ha nem is mindig sikerült neki, de próbálta az érzelmeket visszafogni, kizárni, hisz csak így tudott higgadt és megfontolt döntéseket hozni.
Azt gondolnánk, hogy egy orvosnő, mivel mindent tud a szervezetében lejátszódó folyamatokról, a szülésről, nem izgul a terhessége alatt. De Emese szerint ez nem így van. Sőt! Mivel pontosan ismeri az esetleges komplikációk veszélyeit, nagyon is izgul.
Folyamatosan figyeli magát, és beszerzett egy otthon is használható, hangerősítővel működő magzati szívhangfigyelő készüléket. Ráadásul Emese már az első gyermekével is veszélyeztetett terhes volt. Most, a másodikkal is az. Szívritmuszavarokkal küszködik és szigorú cukormentes diétát kell tartania.
Mostanság igen erős jósló fájásai vannak, és akkor otthon, maga vizsgálja meg a hasában növekvő babát, aki most két héttel a kiírt időpont előtt még nem fordult be, egyelőre faros fekvésű.
Emese persze nem szeretne császármetszéses szülést, de próbálja lelkileg felkészíteni magát arra, hogy ha nem változik a helyzet, előfordulhat, hogy a műtőbe kell majd mennie.
Mi pedig Budapestről száguldunk hozzá, ha elindul a szülés. Beszámolunk majd arról is - és természetesen a május 3-ától a LifeNetworkön induló 2. évadban láthatjátok is Emesét és a családját.
A férjem ébresztőórájával hajszálpontosan egyszerre csörgött a telefonom: Hadas Kriszta nagyon-nagyon álmosan közölte, hogy Zsuzsiék elindultak a kórházba. Az már tudtuk, hogy a nyákdugó elment előző nap, na de az még nem garancia a szülésre. Így aztán én nem is aggódtam különösebben, mondtam, hogy várjuk meg, mit mond a doki, ne menjünk feleslegesen Székesfehérvárra, pláne, mert Kriszta aznapra az egyik előző anyukánkhoz ment volna vissza forgatni.
Ám a következő, 1 óra múlva érkező telefontól felgyorsult a szívverésem és mérgezett egér tempóba kapcsoltam, ugyanis kiderült: Zsuzsa 3 ujjnyira van nyitva. Ahogy Hadas Kriszta fogalmazott: zúztunk lefelé.
A Fejér Megyei Szent György Kórház szülészetén már nagyon vártak minket, mi pedig útközben szétaggódtuk magunkat amikor kiderült, hogy közben megvolt a burokrepesztés is. Ez ugyanis - mi is tapasztaltuk - felgyorsítja a folyamatot. Komolyan attól tartottunk, hogy nélkülünk jön világra Zsuzsáék babája.
De végül teljesen időben érkeztünk, az orgonalila szülőszobában jó hangulat és ritmusos, erős fájásokkal vajúdó Zsuzsa várt minket. Meg persze Csaba a férj, a szülész-nőgyógyász Dr. Schandl Károly, és Kistelekiné Mocsonoki Zsuzsanna szülésznő.
Gyorsan átöltöztünk, kezet mostunk és már forgott is a kamera. A szülőszoba félhomályában előbb csendesen, aztán egyre fájdalmasabb nyögésekkel készülődött Zsuzsa arra, hogy a célegyenesbe érjen. A baba kijutását segítendő Gynotal szülést segítő gélt is felhelyezte az orvos már a vajúdás elején is a méhszájhoz, majd még egyszer később, a kitolás előtt. Ettől a baba könnyebben jut át a szülőcsatornán - ezt Rékánál is tapasztaltuk már. A gyorsasággal egyébként nem volt baja Zsuzsának, mert ahogy megérkeztünk (és Zsuzsa megnyugodott, hogy nem maradunk le gyermeke születéséről) a fájások nagyon produktívak lettek.
Egyébként maga a szülés úgy zajlott, ahogy az a nagykönyvben meg van írva: a szuszogás, a lazítás és a nyomás lentre is - Zsuzsa mindent pont úgy csinált, ahogy kérték tőle. Az, hogy a fájdalom az elviselhetetlenségig fokozódott, csak abból derült ki, hogy néha felkiáltott és fehérre szorongatta Csaba kezét. Nem nagyon tehettünk mást, mint hogy nyugtattuk: a fájdalmát ne fojtsa vissza, ez természetes, nem kell a kedvünkért viselkednie.
Nem volt szükség oxitocinra, egyedüli beavatkozás egy apró gátmetszés volt, hogy a (szülésznő szerint is) jó tempóban érkező kisbaba ne repessze meg a gátat. Végül 11 óra 35-kor, 5-6 tolófájás után világra jött Zsuzsa és Csaba kislánya: Lilla.
Az első mozdulattal az édesanya mellkasára fektették az éktelenül tiltakozó csöppséget 1 percre. Aztán csak azért vették vissza a fehér lepedőre, hogy az édesapa elvághassa a köldökzsinórt. Az orvos levette a köldökzsinórvért, melyet az FHBiobank tárol (a köldökzsinór szövettel együtt) 20 évre a műsorban részt vevő kismamák gyermekei számára.
Amint ez megvolt, Zsuzsa már véglegesen visszakapta lányát és a következő egy órát úgy töltötték el, hogy Lilla piros törülközőbe bugyolálva az édesanyja meztelen mellkasán pihent (ez a legjobb inkubátor, kutatások szerint az anya szervezete tökéletesen szabályozza a hőfokot, hogy az ideális legyen a baba számára).
Bababarát kórházként itt az a szokás, hogy a születést követő 2 órát az édesanyán pihenve tölti a baba, nem viszik addig sehova, ha állapota nem indokolja, a szoptatást is megmutatja a nővér és a család együtt örül a kisbabának. Csak eztán mérik meg: Lilla 3430 grammal és 54 centivel írja be magát a családi legendáriumba.
Csaba készített néhány fotót, de inkább csak élvezte, kiélvezte a pillanatot, hogy apa lett, hogy ők hárman pedig igazi családdá váltak. Gratulálunk Nekik!
Történetüket a május 3-án, a LifeNetwork csatornán induló 2. évadban, a Jön a baba - Hadas Krisztával című sorozatban ismerhetitek meg!
Még 4 szülésen leszünk ott áprilisban - tartsatok velünk!
A Jön a baba sorozatunkban nehéz, sokszor fájdalmas, de szerencsére eddig happy end-el végződő családi történeteink között természetesen vannak könnyű lányregényekbe illők is. Nem feltétlenül a két buszmegálló között elolvashatókra gondolok, hanem az olyan felhőtlen, harmonikus, vidám „sztorikra”, mint például Zsuzsa és Csaba története.
A helyszín Székesfehérvár, apró próbaterem, melyben a J.A.M. Showband játszik. A frontember, zenekarvezető Csaba, az énekesnő pedig Zsuzsa, aki nagy pocakkal és teljes erőbedobással nyomja a magyar és külföldi slágereket. Rendezvényeken, esküvőkön szoktak zenélni, szóval - ahogy a kismama mondja - igazi „rákendroll életmódot” élnek. Pontosabban most már csak Csaba utazik sokat, Zsuzsi visszavett a tempóból. De a hetedik hónap végéig dolgozott, civilben ugyanis közgazdász egy multinál, és még arra is jut-jutott ideje, hogy zumbázzon. Várandóssága előtt oktató is volt, aztán ahogy nőtt a pocakja, egyre „lájtosabban” vett részt az órákon.
Zsuzsa és Csaba egyébként úgy ismerkedtek meg, hogy a zenekarvezető új énekesnőt keresett a bandájába, akit - ki másban! - Zsuzsa személyében talált meg. Sokáig kerülgették egymást a fellépések előtt, után, aztán csak egymásba szerelmesedtek. Zsuzsa így ír a boldogságukról:
„Párom egy éve jegyzett el. Közben viszont úgy gondoltunk, hogy a többit a természetre bízzuk, és meglátjuk, mi jön előbb az esküvő, vagy a baba. Hát, a baba nagyon akart jönni, amolyan várt váratlan ő, mert olyan hamar összejött, hogy magunk is meglepődtünk. Mikor kiderült, a párom sokkot kapott. Kb. 2 napig nem tudott beszélni. Nagyon szerencsésnek érzem magunkat, tudom, hogy milyen sokan küzdenek azért, hogy teherbe essenek. Az esküvőt jegeltük, de aztán később mégis úgy gondoltuk, hogy hivatalosan is összekötjük az életünket.”
A pocakos, vidám, laza esküvőn természetesen mi is ott voltunk. Csaba először kicsit feszengett, nem egy öltönyös, nyakkendős típus, de Zsuzsi elragadtatása, boldog izgalma természetesen őt is magával sodorta.
„Mivel elég pörgős életet élünk, szeretünk zizegni, utazni, mindig csinálunk valamit, korábban számomra elképzelhetetlen volt, hogy hogyan fér bele egy baba - most viszont alig várom, hogy itt legyen velünk, és mindent együtt csináljunk. Nagyon nagy a boldogság, amit szeretnék másokkal is megosztani, mert szavakkal kifejezni nehéz. A terhességem nagyon jól telik, egészségesek vagyunk, kirobbanó formában érzem magam, túlcsordulok a boldogságtól.”
Zsuzsa most már bármelyik nap szülhet, április 7-re van kiírva. Azt mondja, nem csak ő, férje is majd szétrobban az izgalomtól, annyira várják a nagy napot. Ha hívnak, mi azonnal rohanunk Székesfehérvárra, hogy kameránkkal végigkövethessük első babájuk születését, akiről már azt is tudjuk, hogy kislány lesz.
Az óraátállítás napján, vasárnap, amikor egyébként is csak 23 órás a nap, arra ébredni reggel fél 9-kor, hogy Hadas Kriszta számát látom a kijelzőn, ez csak szülést jelenthet.
Fegyver Éva hajnal óta vajúdik - tőlünk 220 kilométerre, Debrecenben. Harmadik gyerek, ennek fele se tréfa - indulni kell mielőbb!
Délre értünk le a cívis városba, ahol nagy szeretettel fogadtak minket, Éva arca is ragyogott, ahogy beléptünk, és Lajos, az erős, mosolygós férfi Éva fejénél állva tartotta a frontot.
Dr. Juhász Gábor burokrepesztéssel fogadott minket - és bevallom, életemben annyi magzatvizet nem láttam, mint amennyi Évából kijött! Körülbelül 2 és fél liternyi. Nagyon lassan, óvatosan kellett leengedni ennyi vizet, nehogy az áramlás előresodorja a köldökzsinórt vagy a baba egyik kezét - mert akkor azonnal császármetszésre lenne szükség.
A művelet sikeres volt, és Éva eddig is elég erős fájásai tovább durvultak.
Hajnal 3 óta voltak rendszeresek a fájások, de már előző este is voltak ritkán. Szóval már jó ideje nem aludt és tűrte angyali arccal a méhösszehúzódásokat.
Éva 154 centis, vékony asszonyka, Lajos, a párja normál testalkatú, talán 180 körül lehet - valószínűleg a természet okosan rendelkezett, hogy a számított idő előtt 2 héttel beindult a szülés, hiszen Éva kis termetéhez vélhetőleg nagy lesz a születendő baba. Éva első két babáját megszülte sima úton, bár a 2. gyereknél súlyos komplikációk léptek fel. A szülés másnapján életmentő műtétet hajtottak rajta végre, vérátömlesztést is kapott. Épp ezért most nem abban a kissebb, városi kórházban szül, hanem a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Ez egy nagyon modern, jól felszerelt és nem utolsósorban bababarát kórház. Gyönyörű épület, szép szülőszoba, bekészített köldökzsinórvér- és szövetlevételi szett, kedves orvosok, mosolygós szülésznő (Győrffy Mónika), rendszeres, erős fájások - minden rendben lévőnek tűnt. De csak tűnt.
Órák teltek el, Évának felajánlották, hogy lélegezzen be nevetőgázt (másnéven kéjgázt, nitrogén-oxidot), mivel az csökkenti a fájdalmat és lazítja a kismamát. Így aztán a következő, egyre erősödő fájásoknál ki is próbálta: úgy érezte, valóban segít. Amikor jött egy fájás, a baba szívverése is felgyorsult - ez épp így tökéletes.
A két gyereket elosztották: a nagylány ment Éva szüleihez, a kicsi a keresztmamához - őt ugyanis Éva szülei nem akarják elfogadni.
Lajos egyébként tegnap este még borjat elletett, hajnal 3-kor szólt haza Éva, hogy a párja autóval menjen dolgozni, mert bizony szülés lesz nap közben.
Kérték, hogy kicsit üljön, álljon, mert nem akart folytatódni a tágulás, és felajánlották az EDA-t is, tehát a gerincbe adott fájdalomcsillapítást. Egyre fáradtabb volt ugyanis. És Éva, aki az első két babáját fájdalomcsillapítás nélkül szülte, most örült a felajánlott lehetőségnek, és kérte.
Ám, az élet mást hozott.
A kórházban, tőlünk 20 méterre ugyanis sürgősségi császármetszésre ugrott össze vasárnap az ügyeletes csapat, ugyanis egy 32 hetes kismamát lepényleválással hoztak be. Így nem volt szabad aneszteziológus. Addig is a nevetőgázt használta Éva és várt türelmesen - szűk 4 ujjnyira mondta a helyzetet az adjunktus úr.
Ám a következő órában ez nem nőtt, sőt! Kiderült, hogy - ha lehet ilyet mondani - még rosszabb is lett a helyzet benn. A baba koponyája ugyanis nem úgy forog, ahogy kellene. Ennek az lehet az oka nagy valószínűség szerint, hogy Évához képest, aki - mint mondtam - 154 centi és vékonyka, ez a baba túl nagy. És az utóbbi időben a fájások alatt a magzati szívhang nem felgyorsult, hanem lelassult. És ez nagyon nem jó. Ráadásul az előző szülésnél eléggé megsérült Éva alul, életveszélybe került - ez az előzmény is óvatosságra intette az orvost, aki azért Évának már jó ideje mondogatta, hogy ha nem úgy alakulnak a dolgok, akkor inkább vágnak, minthogy baja essen bármelyikőjüknek is.
Elhangzott tehát a döntés: császármetszés lesz.
Az orvos nagyon kedvesen nyugtatta Évát: "mindent megtett a kismama, mindent szépen csinált, nagyon jól tűrte a vajúdást is, de nem lehet a végtelenségig várni. Lehet, hogy magától is megszületne a kisfiú, de akár 2 napig is tarthatna. Régebben az ilyen helyzetbe bele is halhattak a babák. Sőt akár az édesanya is."
Éva aggódó kérdéseire nyugodt hangú, részletes válaszokat kapott. Ám hiába a szép szavak, Éva bizony sírt egy kicsit, amikor a műtőbe tolták.
És aztán gyorsan történt minden: Lajos, és a kisebbik lány, Bernadett időközben megérkező keresztmamája ott kukucskáltak befelé a műtő ablakán. És itt már Lajos sem volt olyan sziklaszilárd, a szíve szakadt meg az asszonykájáért, amikor látta, hogy előkészítik.
Ám nem volt miért aggódni: benn a csapat (Dr. Kozma Bence szülész-nőgyógyász szakorvos, Dr. Filep Annamária anaesthesiologus szakorvos, Kathy Zsuzsanna anaesthesiologus szakasszisztens, Szabóné Papp Irén műtősnő, Matolcsy Attila műtőssegéd) rutinosan dolgozott össze.
Nagyon gyorsan, komplikációmentesen kiemelték Évából a babát, akiről az derült ki, hogy egyáltalán nem jó irányba kezdett el forogni a beilleszkedéshez. Folyton felfelé rúgta magát ahelyett, hogy előre fúrta volna magát a kijárat felé.
A kis Lajos - mert édesapja után a Lajos nevet kapta - egészséges - állapította meg Dr. Kovács Judit - neonatológus szakorvos. 2900 gramm és 49 centis lett, ám már most 34-es volt a feje, ha tovább nő, akkor elég reménytelen lett volna, hogy azon a szűk medencén kiférjen.
A babát itt is az édesapa veheti a mellére először, ha az édesanyát műtik: Lajos meg is lepődött, de határtalan boldogsággal ölelte meztelen mellkasára a pelenkás, de egyébként csupasz, nagyon magzatmázas kisfiát.
Nemsokára Éva is kikerült a műtőből és Ráczné Nagy Gabriella csecsemő- és gyermekszakápoló segítségével már mellre is tehette kisfiát. Lajos értesítette az FHBiobankot, hogy lehet jönni a levett anyagért, aztán összebújtak és csak csodálták ezt a csöppnyi kisfiút - aki az első fiúgyereke Lajosnak.
A családnak sok boldogságot kívánunk, és gyors gyógyulást, sok tejet Évának!
Köszönjük a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának, hogy fogadtak minket!
5 napon keresztül minden megevett korty anyatej és tápszer sugárban jött ki belőle. Akkor a Heim Pál Gyermekmórházban Dr. Hegyi Gábor és csapata mentette meg Zsombor életét, akinek egy ritka rendellenessége, csecsemőkori gyomorkimenet-szűkülete lett.
Kulcsár Bernadett és Antal, a férje abban a pár napban a poklot is megjárták.
Ám aztán a kórházban olyan kedvességet, figyelmet és empátiát éreztek, hogy úgy érezték, az osztályt fel kell terjeszteniük az Astellas - Az év orvosa pályázat újonnan alapított De Châtel Rudolf-emlékdíjra.Ezt az elismerést a tavaly elhunyt, csapatmunkát és humánumot szem előtt tartó nagy hírű professzor emlékére, a betegek gyógyulása érdekében végzett áldozatos munka, valamint a kiemelkedő szakmai és emberi teljesítmények csoportos elismerésére hívták életre. A 34 felterjesztett csoportban megosztott első helyet kapott a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Csecsemő- és Gyermekszívsebészeti Anaesthesiológiai Intenzív Részlege és a Heim Pál
A kisfiam 2014 júliusában született egészséges, csodaszép gyermekként. Otthonlétünk alatt gyarapodott, növekedett rendesen. 2 hetesen azt tapasztaltuk, hogy a tej eleinte bukás formájában, később pedig már minden evés alkalmával hányás formájában visszajött.
Ügyeletre mentünk a Heim Pál Kórházba és megfigyelték a kisfiam evését, ám akkor nem tapasztaltak hányást így hazaküldtek bennünket.
Majd tovább teltek a napok és rohamos fogyás következett. A pelenka minden alkalommal üres volt, sem vizelet, sem széklet. Kora reggel elmentünk a Heim Pál Kórházba és azonnal felvették gyermekemet a belgyógyászatra és már vizsgálták is. Vérvétel és ultrahang vizsgálat után kiderült a probléma oka: gyomorkimenet-szűkületet állapítottak meg alig 3 hetes kisfiamnál.
Súlyosan kiszáradva, az utolsó pillanatban voltunk a kórházban. Azonnali műtétet javasoltak. A sürgősségin találkoztunk Dr. Hegyi Gáborral és csapatával, akik azonnal a kisfiam segítségére siettek. Infúziót kapott, hogy felkészítsék a műtétre. Végül a nap végére sikerült olyan állapotba hozni gyermekemet, hogy kibírja a műtéttel járó megpróbáltatásokat.
Sikeresen megműtötték, átvágták a gyomor és patkóbél közötti szakaszon az izomgyűrűt, mely megakadályozta az étel továbbjutását. Dr. Hegyi Gábor azonnal készen állt arra, hogy segítsen, megérdemli a jelölést az Astellas díjra.
Átéltük a legrosszabbat, amit egy család átélhet, amikor életveszélyben látja a gyermekét. Ahogy azt a "Jön a baba - Hadas Krisztával" című műsorban is megfogalmaztam (ami a babavárásunk, a szülés és a váratlan életveszélyes állapot dokumentumfilmes bemutatása)
"Napközben itt voltunk, éjszaka pedig próbáltuk behozni az alvást, mondván, hogy intenzív osztályon van, és ott figyelnek rá. Tényleg nagyon jó kezekben volt, mindenki annyit segített és foglalkozott vele, hogy le a kalappal mindenki előtt. Köszönjük nekik a munkájukat, mert csodálatosan figyeltek a kisfiunkra.
Az osztály minden dolgozója, tényleg mindenki nagyon figyelmes volt, emberszámba vettek minket, tájékoztattak és a lehetőségekhez képest igyekeztek komfortosan elhelyezni minket, hogy a babánkkal lehessünk. A férjem akkor volt 5 hete vese transzplantált, maszkot hordott, úgy volt velünk. "
Ő ezt mesélte a Jön a baba - Hadas Krisztával műsorban:
"Amikor megtudták itt a kórházban, hogy öt hete voltam transzplantálva, azt mondta mindenki - nővérek és orvosok, kifejezetten a Hegyi Gábor doktor is - hogy magának itt jelenleg semmi keresnivalója nincs, mert le van gyengítve az immunrendszere. Ez teljesen igaz és óvnak, védenek, nagyon kedvesek, de a gyerekemet nem hagyhatom itt. Itt kellett lennem mellette."
Viszont amikor látták, hogy hajthatatlan és nem megy haza, akkor hoztak neki friss maszkot és igyekeztek óvni őt is. Minden kedves Heim Pál (intenzív sebészet, sebészeti osztály és sebészeti baba-mama osztály) orvosának és nővérének külön köszönet az emberséges hozzáállásukhoz, szakmai hozzáértéséhez és segítségükhöz. Fantasztikus szakemberek és magánemberek.
Ma már egészséges és fejlett kisbaba Zsombor. Egészségi állapota kifogástalan, erős és boldog kisfiú. Minden nap emlékszem a megpróbáltatásokra, amiket átéltünk, és hálát adok, hogy megmentették a kisfiúnk életét. A mosoly amit kapunk tőle… felbecsülhetetlen.
Köszönöm Dr. Hegyi Gábor, nekem Ön az év orvosa!
A kitüntetést péntek este, az Astellas - Az év orvosa díjátadóján vehették át az osztály dolgozói.
Azóta Zsombor már 80 centis, 10 kilós és az orvosok azt jósolták, hogy vélhetőleg erős, vagány kissrác lesz belőle, mert azok a gyerekek, akiknél ez az életveszélyes elváltozás kialakul, felnőttként erősek és izmosak, birkózók, úszók lesznek.
Így legyen!
A családnak jó egészséget a Heim Pál Gyermekkórház Sebészeti és Traumatológiai Osztálya minden dolgozójának pedig további sikereket kívánunk!
10 édesanya, 11 gyermek - Jön a baba Hadas Krisztával!
A LifeNetwork csatornán 2. évadát kezdi az a 10 részes sorozat, mely igazi családi mozi lesz: nem idealizált, hanem valódi családokkal mutatjuk meg, milyen a babavárás, a szülés és a gyermekágyas időszak. Tavasszal láthatóak majd az új részek, addig itt a postr-en bepillanthattok a forgatás kulisszái mögé és élőben izgulhatjátok végig a szüléseket.
Tartsatok velünk!
Utolsó kommentek